1 tk olivaolaj
4-5 gerezd fokhagyma
1 fej vöröshagyma
6-8 fej csiperkegomba
1 marék snidling
1 tk bazsalikom
1 tk oregánó
1tk őrölt kömény
1 csipet só
1 kk őrölt bors
1-2 szár újhagyma

Az olivaolajat enyhén nedves falú wokba öntöm, felforrósítom. Fokhagymanyomóval apróra zúzott fokhagymát adok hozzá, majd az apróra vágott vöröshagymát is ráöntve kis lángon! lassan üvegesre pirítom.

A csiperkegombát szeletekre aprítom, majd a pirított hagymára öntöm és fedő alatt, kis lángon 5-10 percig főzöm. Ez alatt az idő alatt fűszerezem és adom hozzá az kis karikákra vágott újhagymát és snidlinget is. Ha szükséges, mert nagyon úgy néz ki, hogy leégne, egy kis pohár víz hozzáadható, de valamennyi a gombából is kifő. Nem kell, hogy teljesen ellepje.

Akkor kiváló, ha a gombaszeletek roppanósak maradnak, de kellően kiadják az ízüket, könnyen fogyaszthatóak. _______________________________________________

Italtársítás:
Könnyű, enyhén fűszeres, szolid, félszáraz fehérbor fogyasztása javallott mellé.
A sörkedvelők válasszanak világos, 6 °C-ra hűtött, semleges ízvilágú, lágyabb szénsavval bíró, kevésbé kesernyés, kiegyensúlyozott (átlagos) malátázottságú, alsóerjesztésû söröket.

Balzac

"Minden mértéktelenség a maga sajátos irányában fejleszti a testet. A részegeskedés, éppen úgy, mint a tanulás, még jobban meghizlalja a kövér embert, és lefogyasztja a soványat."

Benjamin Franklin

A borban bölcsesség van, a sörben szabadság, a vízben pedig baktériumok.

Blake

"Legjobb bor a legrégibb, legjobb víz a legfrissebb."

Cicero

„A barátsággal sosem szabad betelni úgy, mint egyéb dolgokkal: minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását."

Euripidész

"Az okos szépen otthon űl - ha berugott."

Fleming

„A penicillin meggyógyítja az embert – de a bor teszi boldoggá”

Hippokratész

„A bor az italok között a leghasznosabb, az orvosságok között a legjobb ízű és az ételek között a legkellemesebb”.

"Egészséges és beteg ember számára egyaránt csodálatosan megfelelő, feltéve, ha azt helyes mértékben fogyasztják."

Li Táj-Po (8. század): Magányos borozgatás holdvilágnál

Viráglugasban telt kancsó ragyog, -
Iszom, iszom, csak jómagam vagyok.
A hold-komát pohárral invitálom, -
Hopp! itt az árnyék, együtt így a három.
A hold bizony nem ért e víg csudához,
De lám, az árnyék mindent jól utánoz.
A hold kísér s az árny, e vén ravasz,
Így dőzsölünk, míg tart a szép tavasz.
Ha dúdolok: a hold ütemre billeg,
Ha táncolok: az árnyék frissen illeg.
Így józanul, vidáman összeférünk,
Ha már berugtam, más-más útra térünk.
Remélem, hogy maholnap mind a hárman
Közönnyel bolygunk fent a fellegárban.

Közmondások

Ave color vini clari, ave sapor sine pari!
Légy üdvözölve ragyogó színű bor, légy üdvözölve páratlan zamat!

Boni vini, boni viri non est quaerenda origo.
A jó bornak és a derék férfinak nem kell kutatni eredetét.

Bonum vinum hedera non indiget.
A jó bornak nem kell cégér.

Bonum vinum laetificat cor hominis.
A jó bor felvidámítja az ember szívét.

Dant animos vina.
A bor bátorrá tesz.

Dogma meum disce: bona vina bibas, bene misce. qui sine lege bibit, lingua pede tardius ibit.
Tanuld meg e tételt: Jó bort igyál, jól vegyítsed. Aki mértéktelenül iszik, annak nyelve, lába lassabban mozog.

In vino veritas, in vino feritas.
Borban az igazság, borban a vadság.

Lac senum.
Borocska, „öregek teje”.

Parce mero, coenato parum: non sit tibi vanum surgere post epulas, somnum fuge meridinum.
Mértékkel élj a borral: keveset a vacsorához, étkezés után állj fel, s kerüld a déli álmot.

Vina bibant homines, animantia cetera fontes.
Bort igyanak az emberek, az állatok pedig forrásvizet.

Vina probat bonus emptor odore, colore, sapore, - nare probatur odor, visu color et sapor ore.
A bort a vevő illatáról, színéről és ízéről illeti meg. Az illatát orrával, színét, ízét pedig szájával.

Vini amor immodicus mentis persaepe vigorem atque boni famam nominis imminuit.
A mértéktelen borfogyasztás gyakran az értelmet elhomályosítja és az ember jó hírnevét is megtépázza.

Vinum bonum laetificat cor hominis.
A jó bor felvidítja az ember szívét.

Vinum et argentum mutant mores sapientum.
A bor és a pénz még a bölcs ember erkölcsét is megváltoztatja.

Vinum et musica laetificant cor, et super utraque dilectio sapientiae.
A bor és a művészetek vidámítják a szívet, de a bölcsesség szeretete méginkább.

Vinum subtile creat in sene cor iuvenile, sed vinum vile reddit iuvenile senile.
A finom bor az öregembert megfiatalítja, a silány bor a fiatalt is megöregíti.

Vinum sume vetus, si ves veterascere laetus.
Óbort igyál, ha vidáman akarsz megöregedni.

Balnea, vina, Venus corrumpunt corpora sana,
Corpora sana dabunt balnea, vina, Venus.
A fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet,
De egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem.

„Barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban ne válassz.”

Luther Márton

"Erős a bor, erősebb a király, még erősebbek az asszonyok, de az igazság a legerősebb."

"Aki nem szereti a bort, az asszonyt és a dalt, bolond marad egész életében."

Mark Twain

"A valódi bölcseknek két fajtája van. Az egyik öngyilkos lesz, a másik állandóan itallal bódítja szellemi képességeit."

Mira Kirshenbaum

" A harmadik felbukkanása a párkapcsolatban ahhoz hasonlítható, mint amikor az ember egy üres borospohárral a kezében összetalálkozik valakivel, akinek a kezében egy üveg bor van."

Salvador Dalí

"Már nem bort iszik, aki élvezni tudja azt, hanem titkokat."

Szent Ágoston

"Sok esetben azonban szükséges az embernek a bor. A gyenge gyomrot erősíti, az elfogyott erőt újjáteremti, a hideglelősnek meleget ad, ha sebre cseppented, begyógyítja, elűzi a búskomorságot, messze kerget a lélekből minden fáradtságot, vígságot hoz, és az utitársnak kedve is megjön a társalgásba."

Szókratész

"Én, barátaim, teljes szívemmel az ivás mellett vagyok. Mert mélységesen igaz, hogy a bor, lelkünket öntözvén csitítja a fájdalmat, mint ahogy az olaj föllobbbantja a lángot. Ám nekem úgy tűnk, hogy az emberi test hasonlatos a növényekhez. Ha túlságosan bőven öntözik őket az istenek, nem tudnak kiegyenesedni, nem járja át őket az enyhe szellő lehelete; ám ha csak annyit isznak, amennyire szükségük van, szálegyenesen nőnek, virágot hajtanak és gyümölcsöt teremnek. Hasonlóképpen mi is: ha színültig töltjük a kupát, testünk és lelkünk megbicsaklik hamarosan, levegőt is nehezen kapunk, szó meg alig jön a szánkra. Ám ha a szolgák gyakran, de csak mértékkel töltenek kicsiny poharainkba, a bor nem részegít meg bennünket, hanem édes ösztönzése révén egyre vidámabbak leszünk."

"A bor elaltatja a férfiak lelkében a fájdalmat, mint a mandragóra az embereket, és lángra gyújtja a vidámságot, mit a tűz az olajat."

William Shakespeare

"A bor élessé, gyorssá, leleményessé teszi az elmét és eleven, tüzes mulatattó gondolatokkal telik meg."

Arany János: Ez az élet...

Ez az élet egy tivornya:
Inni kell, ha rád jön sorja,
Az örömbül, búbánatból,
Karcos borbul, kéj-zamatból.

Inni hosszut és körömre,
Kedvet búra, bút örömre;
Sok megissza vad-őszintén:
Egy-kettő vigyázva, mint én.

Kivel egykor én mulattam,
Többnyire már pad alatt van:
Én, ki a mámort kerűltem,
Helyt maradék, hol leűltem.

De, ha végignézek romján:
Oly sivár, dúlt e tivornyám!
Mért nem ittam úgy, hogy jó-rég
Én is a pad alatt volnék?...

Ady Endre: Ülök az asztal-trónon

Ülök az asztal-trónon,
Én, mámor-fejedelem
S fejemet, a süllyedtet,
Följebb-följebb emelem.

Nagy szemeim tüzelnek,
Fülemben ifju dalok.
Orrom, szám, szivem töltik
Muskotályos illatok.

Boros, nagy dicsőségem
Villámlik, szinte vakít.
Kiáltok: „Hozzatok, hejh,
Egy inséges valakit.„

Ma királyi kedvem van,
Ma az élet meghatott,
Ma sajnálok, ma szánok,
Ma szeretek, ma adok.”

Erdélyi József: Bordal

Gyere ide te pohár,
súgok valamit,
halld meg az én ajkam
tüzes szavait. -

Ajkam titkos szavait
meghallani fül,
te, pohár, óh csak te vagy
méltó egyedül!

Neked mondanom se kell
Gondolatomat,
tudod örömömet és
búbánatomat.

Tetézed az örömöt,
s a búbánatot,
mint sötétséget a nap,
széjjelszaggatod.

Sugáné Czabán Rita

"Életünk meghatározó érzése a szerelem.
Szerelem szövődhet Férfi és Nő között,
De szövődhet Ember és természet között is!
A Bor legtökéletesebb példája ennek a kapcsolatnak."

Gárdonyi Géza: A bor legendája

Szólt az Isten: "Kedves fiam, Nóé:
Itt a szőlő, kóstold meg, hogy jó-é?"
Felelt Nóé: "No megöregedtem,
De ilyen jó bogyót még nem ettem."

Szólt az Isten: "Kedves fiam Nóé:
A csípős must, hadd lássuk, hogy jó-é?"
Felelt Nóé: "Ihaj, csuhaj! Sári!
Három Istent kezdek immár látni!"

Szólt az Isten: "Kedves fiam Nóé:
Hát az óbor, hadd lássuk, hogy jó-é?"
Felelt Nóé: "Iszom reggel óta;
Gyere pajtás, van még a hordóba!"

Juhász Gyula: Nyugasztaló (részlet)

Már üldögélek földi porban,
Gyönyörködöm alkonybiborban
S álmot lelek homoki borban.

Kölcsey Ferenc: Bordal (1822)

Igyunk derűre,
Igyunk borúra,
Ugy is hol kedvre,
Ugy is hol búra
Fordúl az élet.
Kedved a jó bor
Jobban éleszti,
Búdat a jó bor
Messze széleszti,
S elmúlat véled.

Minden por, álom,
S füst e világon;
Mi haszna gázol
A boldogságon
A hír barátja?
Ha dob riadt a
Harc reggelére,
Patakban omlik
Hullámzó vére,
S bérét más látja.

Békételen, bús,
Senyved magába,
Kétség s remény közt
Vár s fél a kába
Percet s esztendőt.
Miért törődöl
Szűk életeddel?
Napod ma mit nyújt
Köszönve tedd el,
S hagyd a jövendőt.

Reggel vagy estve,
Szélben vagy csenddel,
Eljön magától
Sorsod mit rendel:
Miként nyár és tél.
Ernyőt keress, ha
Készűl borúlni,
Szenvedj, ha nem tudsz
Hová vonulni,
Fordulhat a szél.

Éld a jelenlét
Percét s óráját,
Együtt lefutja
Jó s rossz pályáját,
S együtt húny véled.
Igyunk derűre,
Igyunk borúra,
Ugy is hol kedvre,
Ugy is hol búra
Fordúl az élet!

Petőfi Sándor: A borozó (1842)

Gondüző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.

És mit ámultok? ha mondom,
Hogy csak a bor istene,
Akit én imádok, aki
E kebelnek mindene.

És a bor vidám hevében
Füttyentek rád, zord világ!
Szívemet hol annyi kínnak
Skorpiói szaggaták.

Bor tanítja húrjaimra
Csalni nyájas éneket;
Bor tanítja elfeledni,
Csalfa lyányok, titeket.

Egykor majd borocska mellől
A halál ha űzni jő:
Még egy korty - s nevetve dűlök
Jégöledbe, temető!

A költő s a szőlővessző (1845)

Semmi vágyam, semmi kedvem
A borostyánkoszorúhoz!
Magyarország szép leányi,
Szőlővessző-koszorúval
Koszorúzzatok meg engem,
Mert a szőlővessző és a
Költő sorsa oly hasonló.
Költő és a szőlővessző
A világnak adja lelkét.
Szőlővessző lelke a bor,
A költőnek lelke a dal.
Lelkünket ha általadtuk
Borban, dalban a világnak:
Elhervadunk, elenyészünk.
És midőn már elenyésztünk:
Lelkeink, a bor s dal mellett
Vígad a világ!

Furfangos borivó (1844)

Megiszom én a bort, mert szeretem,
De néha megy belém nagy nehezen;
Azonban rajtam nem fog ki soha,
Minden dolognak van oka-foka.

"A kancsó zsarnokszív" - azt gondolom -
"Ki kell belőle a vért ontanom!"
S e gondolatra kancsóm kiürűl,
Készítették bár feneketlenűl.

Meredek a pincegádor (1844)

Meredek a pincegádor,
Nehéz teher az a mámor.
Hazafelé mendegéltem,
Terhe alatt összedőltem -
Összedőltem!

Elnyúltam a föld színére,
Megeredt az orrom vére.
Ha ott tégla nem lett volna:
Orrom vére nem folyt volna -
Nem folyt volna!

Nem járnék én a pincébe
Jó időbe', rosz időbe'...
De tehetek is én arról,
Hogy oly igen jó az a bor -
Jó az a bor!

Szerelem és bor (1844)

Azt mondom, amit mindig mondok:
Ne háborgassanak a gondok,
Ne háborgassanak bennünket!
Legyen vidámság, tréfa, nesz;
Ifjak vagyunk és ifjuságunk
Idő jártával odalesz.

Járjunk a szerelem kertében,
Virág ott nyílik minden lépten;
Ha meg talál tüskéje szúrni:
Illatja gyógyulást szerez.
Szeressünk! mert erőnk szeretni,
Idő jártával odalesz.

Midőn a szerelem kertében
A nap tikkasztón süt az égen:
Térjünk hüs árnyékú lugasba
A borgyümölcs tőkéihez.
Igyunk! pénzünk van, hátha pénzünk
Idő jártával odalesz.

E kép a legszebb élet képe;
Adjunk érette bút cserébe.
Mint fellegekre a szivárvány,
Reánk mosolygani fog ez,
Ha majd derengő ifjuságunk
Idő jártával odalesz.

Víz és bor

Le a tenger fenekére
Merül a halász,
Lent a tenger fenekében
Gyöngyöket halász.
Nekem a boros pohárnak
Öble tengerem,
S gyöngy ha van tán dalaimban,
Az csak ott terem.

Bűnnek éje ült a földön.
Jött a vízözön.
A víz által a bűn éje
Elseperve lön.
Búnak éje ül szivemben;
A bú éjjelét
- Bennem a víz tehetetlen! -
Csak bor mossa szét.

Nyári hévben a virágszál
Sanyarogva nő;
A virágot új életre
Kelti langy eső.
Csüggedésben, tikkadásban
Langy esőm a bor;
Permetegje enyhe csöpjén
Vérem ujra forr.

Tettetés-e, vagy belösztön,
Vagy akármi más?
Csakhogy a halottra könyet
Ejteni szokás;
Engemet víz ott se érjen,
S már ha sírni kell,
Sírja hát hideg poromra
Könyét borkehely.

150 g. kelbimbó
0,5 tk. vegeta
1,5 tk bors
1 ek. tejföl

a kelbimbót vegetás víz felett párolom, míg teljesen puha nem lesz
a tejfölt befűszerezem borssal, esetleg pici vegetával (ami elhagyható)
ha kész, összekeverem lazán őket és 15-20 percig, fedő alatt hagyom langyosodni, még tálalás előtt

félszáraz rozé borral ajánlom

ez kis adagban fogyasztandó, ízletes, hétköznapi vacsora, szénhidrátcsökkentett fogyókúrába beilleszthető

UI: mivel ez az én blogom, bevallom: beb@sztam épp a félszáraz rozétól

• 2 közepes sárgarépa
• 2 közepes lilahagyma
• Curry fűszerkeverék
• Bazsalikom
• Só
• Bors
• Olívaolaj

Az apróra vágott lilahagymát egy kis olajon üvegesre pirítjuk, majd a hozzáöntjük a vékony csíkokra vágott sárgarépát. Folyamatos kavargatás mellett fűszerezzük (ha szükséges, hozzáönthetünk egy kis vizet, nehogy leégjen) és fedő alatt, alacsony lángon tartva max. 5 percig fűzzük.

Nem igényel sok időt, hisz a sárgarépa vékonyra vágva gyorsan megpuhul, de akkor az igazi, ha kissé roppanós marad.

A martini ginből és vermutból készített koktél, melyet olívabogyóval vagy citromhéjjal díszítenek. A nyugati világban az egyik legismertebb báritalnak számít.
A martini egyike a hat alapitalnak David A. Embury klasszikus könyvében, a The Fine Art of Mixing Drinks-ben („Az italkeverés művészete”).
Az Egyesült Államoktól eltérően Európában általában jégre töltött vermutot kapunk, ha egy bárban „martinit” kérünk, mivel az olasz Martini vermut népszerűbb a martini koktélnál.

Elkészítése
A martini az IBA (International Bartenders Association) szerint 6 cl gin és 1 cl száraz vermut keveréke.
A hozzávalókat keverőpohárba töltik jégkockákkal, összekeverik őket és jéggel vagy jég nélkül töltik át egy hűtött koktélpohárba. Olívabogyóval díszítik vagy citromhéjjal, melyet általában megcsavarnak, hogy az illóolajai az italba kerülhessenek.
Több változat is létezik, de a mai gyakorlatban gin, és száraz vermut keveréke 6:1 arányban. A shakerrel készített martini főleg kulturális behatások eredménye. Elsősorban a fiktív kém, James Bond tette népszerűvé, ugyanis a vodka-martinijét mindig „rázva, nem keverve” kérte. A shakerrel készített változat eredete azonban régebbre nyúlik vissza. John O'Hara 1935-ös regényében, a Butterfield 8-ban az egyik szereplő a rázott martinit dicséri a keverttel szemben. Nick Charles nyomozó (William Powell) A sovány ember című filmben (1934) azt mondja egy csaposnak, hogy a száraz martinit mindig a keringő ütemére rázza. Harry Craddock klasszikus koktélkönyve, az 1930-as Savoy Cockail Book szerint mindegyik martinit rázva kell készíteni.
Noel Coward angol drámaíró és könyvszerző véleménye szerint a tökéletes martini úgy készül, hogy gint töltünk egy pohárba, majd meglengetjük Olaszország felé – ezzel arra célozva, hogy minél kevesebb vermutot teszünk a martinibe, annál jobb lesz.
J. D. Salinger Zabhegyező című regényében is található utalás a „minél szárazabb” martinire: mikor a főszereplő Carl Luce-szal beszélget a New York-i Wicker bárban, Carl előbb egy „jó száraz” martinit rendel, majd a következőnél azt kéri a csapostól, „csinálja még sokkal szárazabbra”.

Eredete
Az egyik elmélet szerint a martini 1911-ben született a New York-ban található Knickerbocker Hotel, és a koktélt feltaláló csapost Martininek hívták. William Somerset Maugham angol író szerint „a martint mindig keverni kell, nem rázni, hogy a molekulák érzékien üljenek egymáson”. James Bond a filmekben „rázva, nem keverve” kérte, és az itala inkább bradford volt, mint martini.
Ian Fleming a James Bond által fogyasztott koktélt, mely ginből, vodkából, Lillet-ből áll Vespernek (ma Vesper Martinikén is ismert) nevezte a Casino Royale hőse utánt.
Az nyomtatásban először 1869-ben megjelent vermutkoktél is tekinthető a martini elődjének, mely hűtött vermut volt citromhéjjal díszítve, és néha egy kevés keserűlikőrrel megerősítve.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából